A problma ott kezddtt, hogy a modern kor embere lerhatatlan mennyisgben kezdett fosszilis eredet (szn, kolaj, fldgz) energiahordozkat elgetni, egyre nvekv ignyei kielgtsre. Ezzel drasztikusan nvelve a leveg szn-dioxid, dinitrogn-oxid, metn, halogn s egyb veghzhats gz tartalmt. Ezeknek a gzoknak a levegben tallhat koncentrcija vrl - vre n, fokozva ezzel a fldi lgkr veghzhatst, ami globlis felmelegedshez, ghajlatvltozshoz vezethet. Ennek mrtkrl s hatsairl nincs egyetrts a tudsok krben. Tny, hogy a Fld trtnetben tbbszr is bekvetkezett ghajlatvltozs. Gondoljunk a jgkorszakokra s az azokat kvet felmelegedsekre. Ugyanakkor nem szabad legyinteni a tma kapcsn, mivel az is bizonyos, hogy nem lehet bntetlenl sok millird tonnnyi szennyez anyagot a lgkrbe juttatni. Az Amerikai rkutatsi Hivatal (NASA) mholdjai felvteleket ksztettek a Fldrl. Riaszt kp trult a kutatk szeme el. Az szaki fltekn ngy-t kilomteres magassgban szinte sszefgg, a korbbinl magasabb koncentrcij szn-dioxid felh alakult ki.
Nehz dolga van a tudsoknak, mert a lgkr s az idjrs vltozsai rendkvl bonyolult klcsnhatsban llnak az cenokkal, a sarkok jgsapkival. |