V�ge a 34. napja tart� h�bor�nak

A fegyvernyugv�st az els� napon kora estig h�rom incidens zavarta meg: izraeli katon�k D�l-Libanon h�rom k�l�nb�z� pontj�n lel�ttek �sszesen hat Hezbollah-fegyverest. Izraeli t�j�koztat�s szerint a katon�k minden esetben �nv�delemb�l nyitottak t�zet. Az ENSZ Biztons�gi Tan�cs�nak d�nt�se nyom�n sz�letett t�zsz�netet egyidej�leg jelentett�k be Jeruzs�lemben �s Bejr�tban. A 34. napj�ba l�pett ellens�gesked�s �sszesen eddig t�bb mint ezer libanoni �s izraeli hal�los �ldozatot k�vetelt.

Az izraeli katonai r�di� jelent�se szerint visszat�rt Libanonb�l t�bb katonai egys�g, de a hat�r k�zel�ben maradnak, hogy visszat�rhessenek az arab orsz�gba, ha nem nyugodna meg tart�san a helyzet. A kor�bban a L�t�ni foly�ig el�renyomult izraeli egys�gek ugyanakkor �tcsoportos�tott�k er�iket, �s jobban v�dhet� �ll�sokat foglaltak el. A r�di� szerint reggelre megsz�ntek a harcok, amelyek eg�sz �jjel, m�g a t�zsz�net �letbe l�p�se el�tt egy �r�val is folytak t�bb libanoni telep�l�sen.

A fegyvernyugv�s �letbe l�p�s�t komment�lva az izraeli hadsereg sz�viv�je bejelentette: a katon�k parancsot kaptak, hogy ne kezdem�nyezzenek semmilyen akci�t, de "mindent megtesznek az ellen�k ir�nyul� csap�sok kiv�d�se �rdek�ben". Ugyancsak meger�s�tett�k izraeli katonai illet�kesek, hogy a t�zsz�net ellen�re fenntartj�k a Libanon elleni l�gi �s tengeri blok�dot mindaddig, am�g l�tre nem hoznak egy olyan rendszert, amely megakad�lyozza, hogy a Hezbollah fegyverekhez jusson.

Haszan Naszrall�h, a Hezbollah vezet�je kor�bban azt k�z�lte: tiszteletben tartj�k a BT-hat�rozatot, de mindaddig folytatj�k a harcot, am�g izraeli katon�k maradnak D�l-Libanonban, �s csak akkor vetnek v�get az �szak-Izrael elleni rak�tat�mad�soknak, ha Izrael is felhagy l�gi csap�saival �s a libanoni polg�ri lakoss�got s�jt� egy�b t�mad�saival.

A BT p�nteken elfogadott 1701-es hat�rozata, amelyre a h�t v�g�n �ld�s�t adta az izraeli �s a libanoni korm�ny, felsz�l�tja a Hezbollahot minden t�mad�s �s Izraelt minden offenz�v hadm�velet azonnali besz�ntet�s�re. A dokumentum el�ir�nyozza libanoni egys�gek �s a meger�s�tett ENSZ-er�k (UNIFIL) felvonultat�s�t D�l-Libanonban, �s ezzel p�rhuzamosan az izraeli er�k kivon�s�t a t�rs�gb�l.

M�r a t�zsz�net �letbe l�p�se napj�n egyeztet�sek kezd�dtek izraeli �s libanoni tisztek, valamint az ENSZ-er�k parancsnoka k�z�tt a t�zsz�net betart�s�r�l, az izraeli kivonul�sr�l �s a libanoni katonas�g bevonul�s�r�l. A megbesz�l�st, amely az els� volt libanoni �s izraeli tisztek k�z�tt 2000 �ta, R�sz-Nak�r�ban tartott�k, ahol az ENSZ ideiglenes libanoni er�inek (UNIFIL) f�hadisz�ll�sa van.

A t�zsz�net �letbe l�p�s�t k�vet�en azonnal aut�k sz�zai �s gyalogosok - a harcok el�l haz�jukb�l elmenek�lt libanoniak - �rkeztek Sz�ria fel�l a libanoni hat�rra, s bels� menek�ltek sokas�ga is megindult haza, ellepve a Szaid�b�l (Szid�n) D�l-Libanonba vezet� f�utat.

Izrael �s a Hezbollah libanoni s�ita szervezet is �nmag�t nyilv�n�totta a d�l-libanoni konfliktus gy�ztes�nek a t�zsz�net �letbe l�p�se ut�n. Izraelben ugyanakkor egyre t�bb b�r�lat �ri Ehud Olmert korm�ny�t �s a hadsereget amiatt, ahogyan a Hezbollah elleni h�bor�t kezelt�k. Az sincs kiz�rva, hogy vizsg�l�bizotts�g el�tt kell sz�mot adniuk int�zked�seikr�l. Az izraeli minisztereln�k a parlament (kneszet) rendk�v�li �l�s�n kijelentette, minisztereln�kk�nt egyed�l viseli a felel�ss�get a Libanon elleni offenz�v��rt.

Hangs�lyozta, hogy a t�zsz�net felsz�molt "egy �llamot az �llamban", amelyet a Hezbollah m�k�dtetett, �s helyre�ll�totta Libanon szuverenit�s�t a d�li orsz�gr�szben. A korm�nyf� a rengeteg �ldozatra utalva elismerte, hogy voltak "hi�nyoss�gok" a h�bor� ir�ny�t�s�ban, �s azt �g�rte, hogy "nem fogj�k sz�nyeg al� s�p�rni a dolgokat".

T�rs�gbeli vezet�k elt�r�en �rt�kelt�k a 33 napos h�bor� ut�ni helyzetet. "A csata katonai vonalon a Hezbollah gy�zelm�vel �rt v�get, nek�nk most a diplom�ciai gy�zelmet kell kiv�vnunk" - jelentette ki Bass�r el-Aszad sz�riai eln�k Kair�ban, ahol parlamenti k�pvisel�kkel tal�lkozott. Az �llamf� hozz�tette, "senki, m�g az izraeli �s az amerikai h�rszerz�s sem ismerte az ellen�ll�s igazi k�pess�geit". Ahmed Abul Geit egyiptomi k�l�gyminiszter szint�n dics�rte a libanoni gerill�kat, ami�rt n�gy h�ten kereszt�l ellen�lltak az izraeli hadseregnek, de el�vigy�zatlannak is nevezte �ket. A brit h�r�gyn�ks�gnek adott interj�j�ban azt mondta, hogy a h�bor� katonailag nem d�lt el, politikai k�vetkezm�nyeit pedig esetleg csak hetek m�lva lehet f�lismerni.

Az izraeli k�l�gyi sz�viv� c�folta azt az amerikai sajt�h�rt, hogy Izrael el�re megtervezte a Hezbollah elleni hadj�rat�t. Az amerikai The New Yorker magazin vas�rnap megjelent sz�m�ban azt �ll�totta, hogy az Egyes�lt �llamok seg�tett Izraelnek a Libanon elleni t�mad�sok megtervez�s�ben, arra sz�m�tva, hogy a Hezbollahot sz�tz�z� akci� el�j�t�ka lehet az ir�ni nukle�ris l�tes�tm�nyek elleni megel�z� amerikai csap�snak A Hezbollah elleni izraeli hadm�veletet m�r azel�tt megtervezt�k, hogy a s�ita fegyveres csoport j�lius 12-�n elrabolt k�t izraeli katon�t, �s meg�lt tov�bbi nyolcat - �rta az amerikai hetilap. Ez ut�bbi akci�kra v�laszul indult meg az izraeli offenz�va. A washingtoni Feh�r H�z �s a Pentagon el�z�leg szint�n c�folta a hetilap �ll�t�sait.